Depeche Mode, Budapest 2006.06.12.
Kibaszott jo volt, gyerekek, a Depeche Mode koncert!
Elotte Yonderboi es Placebo. A Yondeboi-t elmaszkaltuk, meg sorban alltunk, hatha bejutunk a szinpad ele a szerencses 3000 koze, de nem. Marad a korlat masik oldala. Ez nem leplezett csalodast valtott ki - eletem elso DM koncertje, es nem lehetek a szinpad elott! Jott a Placebo, es a konzoseg teljesen kuka volt - mintha nem szoktak volna meg, hogy koncerten lehet mozogni, alltak egy helyben. Pedig tenyleg jol toltak a sracok. Elol lobogtattak harom izraeli zaszlot ha kell ha nem. Semmi bajom semmilyen nacioval, de voltak ott nemetek, szerbek, angolok stb. aztan senki nem lobogtatta a zaszlajat, mert ugy gondoltak ez nem az a forum, ahol annak helye van - es nekik volt igazuk.Tenyleg nem volt ott a helye. Probaltam ignoralni, de arra volt a szinpad is. Mire volt jo, megis?
"A Placebo igazi kis nagykoncertet adott. Legalább egy órát játszottak, de nem úgy, mint egy rossz előzenekar, hanem mint akiknek ezen múlik az életük.
A Placebo nem csak kemény, elektronikával visszafogottan fűszerezett apokaliptikus zenéjével adott leckét a közönségnek, hanem a nemi jellegek mibenlétéről vallott merev kelet-európai felfogásunkat is alaposan próbára tette.
A koncert elején a hipervékony és félmeztelen Stefan Olsdal mutogatta büszkén kisfiús felsőtestét, miközben úgy vonult végig a kifutón, mint egy (női) topmodell egy milánói divatbemutatón. A közönség egy része aztán azt találgatta, vajon az énekes előbb volt nő, aztán férfi, avagy fordítva. Brian Molko valóban megtévesztő jelenség: hangjában, vonásaiban és mozgásában elmosódnak a határok a két princípium között, s valami egészen új minőség jön létre, amire talán még nincs is megfelelő kifejezése a XXI. századi szexológiának."
Forras: http://index.hu/kultur/showbiz/dm0613/
Amugy az meleg gratulaciom az ujsagironak a csodalatos cikkert (nem ennek, akitol ideztem, mert jol ir, hanem a masiknak, aki a DM cikket irta) : ad egy, "objektiven" elhatarolodik a DM tabortol, csakhogy nem a terido elmelet es a kvantumfizika kapcsolat vizsgaljuk, hanem zenerol beszelunk, ami testverek kozt is muveszet, ergo szubjektiv; ad ketto, intelektualis maszturbalas kozepette probal cikket irni egy olyan zenekarrol, amelyet akkortol ismer, amikor felig-meddig szetment... ("én vagyok az egyetlen neofita") ... es dilettans hozza nem erteset nem is huzhatna jobban ala, minthogy osszekeveri a New Life c. szamot a Photographic-al... ami ugye nem mindegy... mert a szoveg is erosen utal ra - gondolom nem figyelt oda. Akkor meg minek ir rola? (Annak aki nem volt ott: nem jatszottak a New life-ot.)
"Felgyorsul a múltba vezető spirál, míg végül előadják az együttes legelső slágerét. Az 1981-es New Life annyira vicces és elementáris szám, hogy legszívesebben hosszú bőrkabátban és Martens bakancsban pogóznék egy pinceklubban." (Forras: http://index.hu/kultur/showbiz/dm0613/) - menj! Gyorsan!
Ja es hogy en mit akarok ezzel?
Eloszor is felhuzott, hogy egy amator ir cikket valamirol, amirol nem tud. En sem osztom az eszt az aldehidek jelenleterol a szabad zsirsav meghatarozasanal, mert nem akarok hulyet csinalni magambol. Masodszor, ne mar egy ilyen velemeny rogzodjon valakiben, aki nem volt jelen! Elmondom, hogy volt.
Placebo kozben erkezik az uzenet: meg engednek be embereket a szinpad ele! Elol Toci - aki kozulunk legjobban volt kepes betolteni a tank szerepet. Eleg elonytelen helyzetbol indultunk: a korlaton kivuli resz kozepen, a szinpad elott - gyakorlatilag az egesz nezoseregen at kellett verekedjuk magunkat. Toci hihetetlen sebesseggel torte az utat, es szerintem egyeni csucsot allitottunk fel a "kitores" nevu sportagban. Par meterrel a "kapu" elott Toci elszakadt, es bejutott... es amikor mi is odaertunk, ket szekreny meretu sarga polos elem allt, es azt mondja, hogy itt a vege! Pont elottem! Ilyen nincs. A szemem az egre emeltem, es egy kicsit megremegett az univerzum. Valahol az Orion-kod kulso peremen egy szupernova ezernyi darabra robbant, es a templom kuszobe ketterepedt. Egy kicsit megingott a Fold forgastengelye, de senki nem vette eszre. Raneztem a biztonsagi emberre, es meglatta a szememben a szupernova robbanas fenyet... nincs Isten - mondtam halkan... De van! - valaszolta a sarga polos, es utat nyitott nekunk. Igen, van isten! Mondjuk, lehet, hogy nem szo szerint igy tortent, de valami hasonlo. Benn voltam, es nagyon-nagyon boldog!
Aztan jott egy feloras hatasszunet valami elektromos zenevel es a gyulekezo felhokkel a hatterben. Haveri legkor a mellettunk allokkal, poenkodas, mondhatni mar-mar csaladias legkor, magunk szorakoztatasa. Az emberek nem fanatikus DM-fanok, mar ami a kulsot illeti - bar lehet, hogy valaha azok voltak, csak kozben felnottunk. Egy-egy polo arulkodik, hogy mirol is szol a mai este. Elered az eso, az eletet ado, kicsit lehuti a borunket a joleso viz, es felfrissiti a levegot, es kezdodik a koncert - tokeletes szinkronban az esovel. Igy azert mar mas a feeling! A szinpadon ufokba rejtett zongorak es egy metal szinu oriasi femgomb, amin a szamokhoz kapcsolodo szavak kigyoznak. Flatcher a szintik mogott a tole megszokott mozgasszegeny hatrahuzodottsag, neha a levegobe loki a kezet, de kb ennyi tole a show elem. Volt a masik ufo mogot egy billentyus, ot nem ismertem, a dobos szintugy "uj ember". Gore gitarral, finoman fogalmazva: erdekes tarejos jelmezzel es a romai kort idezo fekete borfityegovel a hadragja folott. A szeme alatt csillogos smink. Gahan - nos, lefogyott es a "regi" formajat hozta. Diszkereten kihuzott szem, amitol mocsokul athato tekintete volt - egyszer sikerult elkapni, amikor kijott a kifutora, es vegigpasztaztatta a tekintetet a kozonsegen. Beleborzongtam! Ramnezett Dave Gahan kb. 4 meterrol! Ezert mentem oda!
Remek volt a feeling, egyutt eneketunk a zenekarral, es nem maradt ido analizalni a hangmernok munkajat. Nehany szam az uj albumrol, aztan pedig a regi nagy slagerek! Esoben a Songs of Faith and Devotion-rol: egy kicsit meghaltam... In your room... Walking in my shoes... Judas... most is beleborzongok! Ez utobbit egy szal gitarkiserettel enekelte Gore (mint a Leave in silence-t a vegen). Tud valamit a srac! Volt egy-ket szam, koztuk a Judas is, hogy nagyon nem kaptam el az elejen, hogy mi akar lenni... mas hangszereles, mas felvezetes... A koncert masodik fele valahogy tenyleg jobb volt... mintha magara talalt volna inkabb a banda, dinamikusabb slagereket kezdtek el jatszani, elallt az eso, Gahan kijott a kifutora - bar azt hiszem osszesen 3-szor az egesz koncert alatt - nem vitte tulzasba. Mondjuk a John the Revelator-tol arrafele volt igazi a zsongas. Behind The Wheel, World In My Eyes, Personal Jesus, Enjoy The Silence - a kozonseg tombolt, egyszeruen tokeletes volt. A Photographic a vegen nagyon odautott! Szep volt fiuk! Nagyon orulok, hogy ott lehettem. Reach out and touch faith! Ime a jatszott szamok, a teljes lista:
Intro
A Pain That I'm Used To
A Question Of Time
Suffer Well
Precious
Walking In My Shoes
Stripped
Home
Judas
In Your Room
Nothing's Impossible
John The Revelator
I Feel You
Behind The Wheel
World In My Eyes
Personal Jesus
Enjoy The Silence
Rajatszasban:
Leave In Silence
Photographic
Never Let Me Down Again
Kepek a turnerol: http://www.depeche-mode-world.de/pictures/pictures.html
Elotte Yonderboi es Placebo. A Yondeboi-t elmaszkaltuk, meg sorban alltunk, hatha bejutunk a szinpad ele a szerencses 3000 koze, de nem. Marad a korlat masik oldala. Ez nem leplezett csalodast valtott ki - eletem elso DM koncertje, es nem lehetek a szinpad elott! Jott a Placebo, es a konzoseg teljesen kuka volt - mintha nem szoktak volna meg, hogy koncerten lehet mozogni, alltak egy helyben. Pedig tenyleg jol toltak a sracok. Elol lobogtattak harom izraeli zaszlot ha kell ha nem. Semmi bajom semmilyen nacioval, de voltak ott nemetek, szerbek, angolok stb. aztan senki nem lobogtatta a zaszlajat, mert ugy gondoltak ez nem az a forum, ahol annak helye van - es nekik volt igazuk.Tenyleg nem volt ott a helye. Probaltam ignoralni, de arra volt a szinpad is. Mire volt jo, megis?
"A Placebo igazi kis nagykoncertet adott. Legalább egy órát játszottak, de nem úgy, mint egy rossz előzenekar, hanem mint akiknek ezen múlik az életük.
A Placebo nem csak kemény, elektronikával visszafogottan fűszerezett apokaliptikus zenéjével adott leckét a közönségnek, hanem a nemi jellegek mibenlétéről vallott merev kelet-európai felfogásunkat is alaposan próbára tette.
A koncert elején a hipervékony és félmeztelen Stefan Olsdal mutogatta büszkén kisfiús felsőtestét, miközben úgy vonult végig a kifutón, mint egy (női) topmodell egy milánói divatbemutatón. A közönség egy része aztán azt találgatta, vajon az énekes előbb volt nő, aztán férfi, avagy fordítva. Brian Molko valóban megtévesztő jelenség: hangjában, vonásaiban és mozgásában elmosódnak a határok a két princípium között, s valami egészen új minőség jön létre, amire talán még nincs is megfelelő kifejezése a XXI. századi szexológiának."
Forras: http://index.hu/kultur/showbiz/dm0613/
Amugy az meleg gratulaciom az ujsagironak a csodalatos cikkert (nem ennek, akitol ideztem, mert jol ir, hanem a masiknak, aki a DM cikket irta) : ad egy, "objektiven" elhatarolodik a DM tabortol, csakhogy nem a terido elmelet es a kvantumfizika kapcsolat vizsgaljuk, hanem zenerol beszelunk, ami testverek kozt is muveszet, ergo szubjektiv; ad ketto, intelektualis maszturbalas kozepette probal cikket irni egy olyan zenekarrol, amelyet akkortol ismer, amikor felig-meddig szetment... ("én vagyok az egyetlen neofita") ... es dilettans hozza nem erteset nem is huzhatna jobban ala, minthogy osszekeveri a New Life c. szamot a Photographic-al... ami ugye nem mindegy... mert a szoveg is erosen utal ra - gondolom nem figyelt oda. Akkor meg minek ir rola? (Annak aki nem volt ott: nem jatszottak a New life-ot.)
"Felgyorsul a múltba vezető spirál, míg végül előadják az együttes legelső slágerét. Az 1981-es New Life annyira vicces és elementáris szám, hogy legszívesebben hosszú bőrkabátban és Martens bakancsban pogóznék egy pinceklubban." (Forras: http://index.hu/kultur/showbiz/dm0613/) - menj! Gyorsan!
Ja es hogy en mit akarok ezzel?
Eloszor is felhuzott, hogy egy amator ir cikket valamirol, amirol nem tud. En sem osztom az eszt az aldehidek jelenleterol a szabad zsirsav meghatarozasanal, mert nem akarok hulyet csinalni magambol. Masodszor, ne mar egy ilyen velemeny rogzodjon valakiben, aki nem volt jelen! Elmondom, hogy volt.
Placebo kozben erkezik az uzenet: meg engednek be embereket a szinpad ele! Elol Toci - aki kozulunk legjobban volt kepes betolteni a tank szerepet. Eleg elonytelen helyzetbol indultunk: a korlaton kivuli resz kozepen, a szinpad elott - gyakorlatilag az egesz nezoseregen at kellett verekedjuk magunkat. Toci hihetetlen sebesseggel torte az utat, es szerintem egyeni csucsot allitottunk fel a "kitores" nevu sportagban. Par meterrel a "kapu" elott Toci elszakadt, es bejutott... es amikor mi is odaertunk, ket szekreny meretu sarga polos elem allt, es azt mondja, hogy itt a vege! Pont elottem! Ilyen nincs. A szemem az egre emeltem, es egy kicsit megremegett az univerzum. Valahol az Orion-kod kulso peremen egy szupernova ezernyi darabra robbant, es a templom kuszobe ketterepedt. Egy kicsit megingott a Fold forgastengelye, de senki nem vette eszre. Raneztem a biztonsagi emberre, es meglatta a szememben a szupernova robbanas fenyet... nincs Isten - mondtam halkan... De van! - valaszolta a sarga polos, es utat nyitott nekunk. Igen, van isten! Mondjuk, lehet, hogy nem szo szerint igy tortent, de valami hasonlo. Benn voltam, es nagyon-nagyon boldog!
Aztan jott egy feloras hatasszunet valami elektromos zenevel es a gyulekezo felhokkel a hatterben. Haveri legkor a mellettunk allokkal, poenkodas, mondhatni mar-mar csaladias legkor, magunk szorakoztatasa. Az emberek nem fanatikus DM-fanok, mar ami a kulsot illeti - bar lehet, hogy valaha azok voltak, csak kozben felnottunk. Egy-egy polo arulkodik, hogy mirol is szol a mai este. Elered az eso, az eletet ado, kicsit lehuti a borunket a joleso viz, es felfrissiti a levegot, es kezdodik a koncert - tokeletes szinkronban az esovel. Igy azert mar mas a feeling! A szinpadon ufokba rejtett zongorak es egy metal szinu oriasi femgomb, amin a szamokhoz kapcsolodo szavak kigyoznak. Flatcher a szintik mogott a tole megszokott mozgasszegeny hatrahuzodottsag, neha a levegobe loki a kezet, de kb ennyi tole a show elem. Volt a masik ufo mogot egy billentyus, ot nem ismertem, a dobos szintugy "uj ember". Gore gitarral, finoman fogalmazva: erdekes tarejos jelmezzel es a romai kort idezo fekete borfityegovel a hadragja folott. A szeme alatt csillogos smink. Gahan - nos, lefogyott es a "regi" formajat hozta. Diszkereten kihuzott szem, amitol mocsokul athato tekintete volt - egyszer sikerult elkapni, amikor kijott a kifutora, es vegigpasztaztatta a tekintetet a kozonsegen. Beleborzongtam! Ramnezett Dave Gahan kb. 4 meterrol! Ezert mentem oda!
Remek volt a feeling, egyutt eneketunk a zenekarral, es nem maradt ido analizalni a hangmernok munkajat. Nehany szam az uj albumrol, aztan pedig a regi nagy slagerek! Esoben a Songs of Faith and Devotion-rol: egy kicsit meghaltam... In your room... Walking in my shoes... Judas... most is beleborzongok! Ez utobbit egy szal gitarkiserettel enekelte Gore (mint a Leave in silence-t a vegen). Tud valamit a srac! Volt egy-ket szam, koztuk a Judas is, hogy nagyon nem kaptam el az elejen, hogy mi akar lenni... mas hangszereles, mas felvezetes... A koncert masodik fele valahogy tenyleg jobb volt... mintha magara talalt volna inkabb a banda, dinamikusabb slagereket kezdtek el jatszani, elallt az eso, Gahan kijott a kifutora - bar azt hiszem osszesen 3-szor az egesz koncert alatt - nem vitte tulzasba. Mondjuk a John the Revelator-tol arrafele volt igazi a zsongas. Behind The Wheel, World In My Eyes, Personal Jesus, Enjoy The Silence - a kozonseg tombolt, egyszeruen tokeletes volt. A Photographic a vegen nagyon odautott! Szep volt fiuk! Nagyon orulok, hogy ott lehettem. Reach out and touch faith! Ime a jatszott szamok, a teljes lista:
Intro
A Pain That I'm Used To
A Question Of Time
Suffer Well
Precious
Walking In My Shoes
Stripped
Home
Judas
In Your Room
Nothing's Impossible
John The Revelator
I Feel You
Behind The Wheel
World In My Eyes
Personal Jesus
Enjoy The Silence
Rajatszasban:
Leave In Silence
Photographic
Never Let Me Down Again
Kepek a turnerol: http://www.depeche-mode-world.de/pictures/pictures.html
posted by szacsa at 12:44 PM
0 Comments:
Post a Comment
<< Home