Mán egisz estefele járt, oszt gondoltam magamba, hogy ippeg ideje lenne megfejni a Rózsit, de hát aszontam, hogy ráér a még. Úgyiscsak ha hazamennék, hallgathatám az asszont, hogy mír vótam mán megin a kocsmába. Megírzi a vín satrafa egybűl, ha mán ittam egy decit. Pedig hát én nem akartam, de nem vót kitérísem, mer ugyi tanálkoztam a komával, oszt meg kelletett beszílni, hogy minek híjják majd az onokáját, mer mán elig előre van a Julis.
Na, Józsi, hozzá mán még egy kevertet, oszt írjad a többihe! Aszonta a dubás, hogy jövohíten hetfün jön megin, oszt megveszi a malacot, oszt megadom akkor, na. Meg egy doboz cigerettát is mán akkor!
Géza ott tunt a sarokba, az asztal sarkánál támasztotta a falat, hogy ki ne dűjjön. Meg a kezit is lógatta, minta leejetette vóna a ceruzáját, dehát nem tudott az még írni se, ase biztos hogy kijárt két osztályt. Oszt bejött ez az inges. Valami finom városi ember lehetett, mer tiszta fehír vót az ingje, mint a patyolat. Meg a mozgásárul is látszott, hogy belereccsenne a dereka, ha fel kéne zsákoljon egy szekérderík kolompírt. Dehát azír járt iskolát, hogy kelljík dógozzik. Ééj, de hányszor megmondtam én is a Pistának, hogy tanujjá, az anyádistenit, mer addig ütlek, míg a hamunak is aszondod, mamu, ne kejjen egisz íletedbe a fődet túrni, oszt majd a segged alá kapod a bűrfotelt az irodába, ahun tisztaság van fiam, mint a kórházba, oszt úriember lehetsz íleted vígiig, meg rendesen tanittathatod a kölykeidet... de hát beszílhet annak az ember, mer csak egisz nap csavarog, hun a tónál csapkoggya a vizet, hun a mezőn tekereg... a múltkor is a Kovácsék ólpadlásán tapogatta, a kissebik lyánygyermeket... az annya istenit a kölykinek, mer a nagyapja víre van benne... eccer szígyent hoz rám, oszt akkor a falu a szájára vesz, oszt asse tudom majd hova bújjak szígyenembe... meg oszt összejár azzal az írdatlan Kádár kölyökkel, az meg olyan rossz mint a rontás, míg a szeme se áll jól az istenátka kölykinek... de nem baj, az annyaistenit, mer én embert csinálok belűle, még ha az összes csontját is összetöröm is! Oszt aszongya a városi, hogy aszongya, adjon isten jó napot! Mintha az isten foglalkozna azzal, hogy nekem milyen napom van, amikor tennap is olyan meleg vót, hogy felsült az összes tengeri a Kaszás düllőbe, na abbul se lesz mán semmi az idén. A legjobb lenne ráengedni a tárcsát, oszt bevetni az egisszet repcével vagy csalamádéval. Ott egye meg a rosseb! Mán a franc se ér rá mindennel foglalkozni, mikor le kéne permetelni a kolorádókat is. Meg valamikor az asszont is el kelleni vinni a fogorvosho, mer mán két hete fájlalja. Oszt nízem ezt a városit, hogy hasonlít ez valakihe, na hogyishíjjákmán. De hat furcsán beszíl, még úgy mórikálja a száját amikor aszongya, hogy jónapot aggyon isten. Hát aggyon isten magának is! Legalább tuggya tisztessíget, amikor bemegy valahova.
